Folyamatos szolgáltatások, időszakos elszámolások számlázása
A gazdasági életben gyakran fordul elő, hogy egy partnerrel kötött megállapodás alapján a szolgáltatás nyújtást folyamatosan, az értékesített termékeket időszakosan számolják el egymás között. Többek között idesorolhatjuk a telefon előfizetést, a közüzemi díjakat és a pékáru beszerzését az egyes élelmiszerüzleteknek.
A kérdéskört az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfa törvény) 58. §-a szabályozza. A számla teljesítési időpontját az előbb említett paragrafus alapján kell megállapítani, ha a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodtak meg, illetve a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg. Elszámolással érintett időszak azt az időszakot jelenti, amikor a felek abban állapodnak meg, hogy a meghatározott termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás során milyen gyakran számoljanak el a teljesült ügyletekről. Példa: rendszeres áruszállítás, vagy a pékáru kiszállítása. Fizetéssel érintett időszak alatt a felek által megállapított fizetési esedékességi határidők közötti időtartamot kell érteni, vagyis az egyes díjrészletek fizetési esedékessége között eltelt időt jelenti. A meghatározott időszakra megállapított ellenérték esetén a felek egy előre meghatározott ellenértékben állapodnak meg az adott időszakra vonatkozóan. Példa: ingatlan bérleti díja, vagy a könyvelési díj. A három időszak meghatározást a továbbiakban elszámolással érintett időszaknak nevezzük.
Főszabály szerint a teljesítés időpontja az elszámolással érintett időszak utolsó napja.
Példa: A társaság a tulajdonában lévő ingatlant bérbe adja. A szerződésben a felek megegyeztek, hogy havonta számolnak el egymás között és a számlát is havonta állítja ki a bérbeadó. A 2016. 01. havi bérleti díjat 2016.01.21-én számlázza ki, a szerződésben 10 napos fizetési határidőben állapodtak meg a felek. A számla kelte 2016.01.21. a teljesítés napja az időszak utolsó napja, azaz 2016.01.31. lesz, a fizetési határidő szintén 2016.01.31 napra esik.
Az elszámolással érintett időszak nem csak egy naptári hónap lehet. A felek megállapodhatnak ennél rövidebb, vagy hosszabb időszakban is. Az elszámolással érintett időszak hossza 12 hónapnál hosszabb időszak nem lehet. A naptári év utolsó napján a feleknek el kell számolni egymással. Az időszak teljesítései alapján számlát kell kiállítani, aminek a teljesítés időpontja az év utolsó napja.
A főszabálytól eltérő esetek:
A számla kelte lesz a teljesítés időpontja, ha a fizetési határidő az elszámolással érintett időszak utolsó napja előtti napra esik. Példa: A korábbi példában említett ingatlan bérbeadása esetén a felek 10 napos fizetési határidőben állapodtak meg és a számlát a bérbe adó 2016.01.10-én állítja ki. A teljesítés időpontja szintén 2016.01.10 lesz, a fizetési határidő 2016.01.20.
A fizetési határidő lesz a teljesítés időpontja, ha az ellenérték megtérítésének esedékessége (fizetési határidő) az elszámolással érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik. A teljesítés időpontját nem befolyásolja az, hogy a számlát az elszámolással érintett időszakban, vagy azt követő időpontban állítják ki. Példa: Az élelmiszerüzletbe a pékség naponta szállít árut, az elszámolással érintett időszak egy hét (hétfőtől vasárnapig). A fizetési határidő 10 nap és a számlát az elszámolással érintett hetet követő második napon (kedden) állítják ki. Ha az elszámolással érintett időszak 2016.01.11 és 2016.01.17 közé esik, a számla kelte 2016.01.19 lesz a teljesítés napja megegyezik a fizetési határidővel, ami 2016.01.29 lesz.
Amennyiben a számlát az elszámolással érintett időszak utolsó napját követően állítják ki, ügyelni kell arra, hogy a számlát ésszerű időn belül, azaz 15 napon belül el kell készíteni.